Zrínyi Miklós és a barokk

Z R Í N Y I  M I K L Ó S  É S  A  B A R O K K

A BAROKK

A barokk történelmi háttere

A polgárság harcot indított a gazdasági és társadalmi hatalmoban való részsedésért. A 16. század végétől kezdve Európában új társadalmi-gazdasági-ideológiai folyamatok bontakoztak ki: újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az abszolút (az uralkodó korlátlan hatalmán alapuló) monarchiák. A reformáció által megingott egyház ellenreformációba kezdett, melyet egy új szerzetesrend, a jezsuiták (Jézus Társaság tagjai) irányították.

A barokk jellemzése

Az európai művelődéstörténetben a reneszánsz kort váltja fel. A 16. század végétől a 18. század közepéig tartó stílus. Jelentése az olasz barocco szóból ered, jelentése nyakatekert okoskodás. A barokk a magába ovasztott antik elemeket új rendszerbe ötvözte. Jellemzője a zsúfoltság, mely a szerkezet gazdagságát, ünnepélyességét hangsúlyozta, az alá- és fölérendeltség, a mozgalmasság, a vonalak lendülete, a színgazdagság (arany szín használata), éles kontrasztok, túldíszítettség (a falakat és a mennyezetet freskók díszítik). A ellenreformáció szervezőinek célja, hogy a templomba lépőt lenyűgözze a pompa, a monumentalitás.

A barokk képzőművészeti jellemzői

Fontos a mozgás, illetve ennek ábrázolása (pl: erő, dinamizmus, lendület, szenvedély), a művek a valóság elemeinek pontos ábrázolásával akarnak hatni. Jellemző a hatalmas méretek kedvelése (monumentalitás), pátosz és ünnepélyesség megjelenítése, a színpadiasságra való törekvés. Itt is jelen van a túldíszítettség (nem kiemeli a szerkezeti elemeket, hanem inkább elleplezi azokat).

barokk épületek:

• budai Szent Anna-templom
• egri Minorita-templom
• fertődi Esterházy-templom
• keszthelyi Festetics-templom
• bécsi Schönbrun-palota
• Versailles-palota

barokk szobrászok:

Lorenzo Bernini (Szent Teréz extázisa), Caravaggio (Bibliai jelenet)

barokk festők:

Caravaggio (Szent Máté elhivatottsága), Rembrandt (Az éjjeli őrjárat), Rubens (Vénusz a tükör előtt), Velazquez (II. Fülöp király családi portréja), Mányoki Ádám (II. Rákóczi Ferenc fejedelem portréja)

új barokk zenei műfajok:

opera (Monteverdi), versenymű (Vivaldi), oratórium (Händel), fúga és kantáta (Bach)

Barokk az irodalomban

A barokk költészetben virtuóz rímtechnikák, újszerű költői képek (metaforák), meglepő ellentétek a hasonlatokban figyelhetők meg. Jellemzőek a hatalmas, de áttekinthető körmondatok, a rokon értelmű szavak és mondatok halmozása, a zsúfoltan díszes, cikornyás kifejezésmód. A barokk új műfajokat teremtett, a legjelentősebb a barokk eposz.

barokk írók:

Cervantes, Góngora, Lope de Vega, Calderon (spanyolok)

Tasso, Marino (olaszok)

Milton (angol)

Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (magyarok)

ZRÍNYI MIKLÓS

Zrínyi élete

A magyar barokk kiemelkedő alakja. Író, politikus és hadvezér. Őmagát elsősorban katonának tartotta, az irodalommal csak mellékesen, a törökkel való csaták szünetében foglalkozott.

1620-ban született, Csáktornyán. Nagybirtokosi család, szülei nagyhatalmú arisztokraták. Apja korán meghalt, végrendeletében fiai nevelését a királyra és Pázmány Péterre bízta. Zrínyi Habsburg-hű és mélyen vallásos katolikus nevelésben részesült. Iskolái: grazi jezsuiták iskolája, majd a bécsi és nagyszombati egyetem.

1636-ban Itáliában 8 hónapos tanulmányi úton járt (Róma, Velence, Firenze, Nápoly).

1646-ban feleségül vette Draskovich Mária Eusébiát. Ebben az évben tábornokká nevezik ki, 1647-ben pedig horvát bán lesz. Első feleségének korai halála miatt, 1652-ben újra megnősül, második felesége a bécsi származású Löbl Mária Zsófia.

Az 50-es években egyre inkább ráébredt arra, hogy saját céljai és a magyarság érdekei ellentétben állnak a királyi udvar politikájával. Elképzelései között szerepel a szabad királyválasztáson alapuló független királyság megteremtése.

1655-ben a bécsi udvar megakadályozta, hogy Zrínyit nádorrá nevezzék ki. Zrínyi ekkor már sejti, hogy a Török Birodalom nagyszabású hadjáratra készül hazánk ellen. Ekkor írja meg híres röpiratát, A török áfium ellen való orvosságot. 1663-ban Zrínyi lesz a magyarországi hadak fővezére, miután a Montecuccoli vezetése alatt álló királyi sereg nem tudta megállítani a Bécs felé irányuló offenzívát. De miután megakadályozta az előrenyomulást, azonnal le is váltják fővezéri posztjáról.

Zrínyi erőteljesebb szervezkedésbe kezdett az udvarpolitika ellen, de 1664. november 8-án tragikus körülmények között meghalt. Csáktornya mellett, vadászat közben egy felbőszült vadkan áldozata lett.

Zrínyi munkássága

1. Hadtörténeti és katonai jellegű írásai

• Tábori kis tracta – a hadsereg szolgálati szabályzata
• Vitéz hadnagy – több száz kisebb-nagyobb írást tartalmazó mű, egy ideális hadvezér személyéről töpreng
• Mátyás király életéről szóló elmélkedések – az ideális nemzetközi uralkodó típusát mutatja be
• A török áfium ellen való orvosság – röpirat, megfogalmazza egy állandó magyar hadsereg felállításnak célját, a török kiűzésének fontosságát

2. Szerelmi idilljei
   Draskovich Máriához írja, akit ezekben a költeményekben Viloának nevez.
3. A szigeti veszedelem

• A mű keletkezése
  Az eposz 1645-46 telén keletkezett. 1651-ben jelent meg Bécsben, Adriai tengernek syrenaia címmel.
  A címlapon a korabeli szimbolikus kép, az úgynevezett élethajó-motívum. A felvértezett Zrínyit két szirén próbálja eltéríteni útjáról. A mű címe a hajó vitorláján olvasható és itt láthatjuk Zrínyi híres jelmondatát: Sors bona, nihil aliud. (Jó szerencsét, semmi többet.)
• A mű irodalmi előzménye
  Műfaja: barokk eposz
  Eposz: nagyepikai műfaj, hőse különleges tulajdonságokkal rendelkezik, természetfeletti erőkkel támogatva, egy közösségre nézve fontos tetteket hajt végre.
  Minták:
  - Homérosz: Iliász, Odüsszeia
  - Vergilius: Aeneis
  - Tasso: Megszabadított Jeruzsálem
  - Marino: Lerombolt Jeruzsálem
• A mű témája
  A költő dédapjának, a szigetvári hősnek 1566-os várvédelmét dolgozta fel. A legendássá vált ostromot a törökök és a magyarok világméretű harcának sorsdöntő cselekményeként ábrázolta, ezzel a témát eposzi magaslatra emelte.
• Az eposzi kellékek
  A mű mindenben követi az eposzok kellékeit

1. témamegjelölés (propzíció) – eddig szerelmes verseket írtak, de ez a mű most a török elleni csatákról fog szólni.
2. segélykérés (invokáció) – Zrínyi, mint keresztény költő, Szűz Máriához, Magyarország védőszentjéhez fordul. Kiderül, hogy a török támadások Isten bűntetései, a magyarok vétkei miatt.
3. seregszemle (ennumeráció) – A török és magyar hadak bemutatása, illetve a legfőbb hősök jellemzése, mindkét oldalon egyaránt.
4. állandó jelzők
5. epikus hasonlatok
6. csodás elemek
7. mitológiai apparátus – a keresztény gondolkodást tükrözi, de néhány antik elem is beépül.

• A mű szerkezete
  I-VI. ének – az ostrom előkészítése
  VII-XIII. ének – az ostrom leírása, a magyarok győzelmeinek bemutatása
  XIV-XV. ének – a történelmi valóság helyreállítása, a magyarok veresége
• A mű alapkoncepciója
  A magyarság múltbeli sikerei – honfoglalás, harci erények, szent királyok – mind Isten ajándékai. A magyarok hálátlanok voltak, bűnökbe merültek, elárulták Istent. A mindenható ezért bűntetést mér a nemzetre. Mihály arkangyalt a pokolba küldi, hogy Alectoval, egy haragos fúriával térjen vissza, akinek feladata, hogy gerjessze fel a gyűlöletet a magyarok ellen. Szulimán roppant hadának megindulása a feudális anarchia nemzetvesztő vétkeinek megbosszulása.
  Zrínyi azonban más, mint a magyar urak. A feszület előtt térdeplő hős "Athleta Christi", azaz Krisztus katonája, akit Isten mártíromsággal tisztel meg. Előre vetődik a vár eleste, és Szigetvár, mint a szilárd egység, hősiesség és erkölcsi emelkedettség képeként jelenik meg.
  Zrínyi szózatot intéz katonáihoz, célja a meggyőzés: nem lehetetlen legyőzni Szulimánt. Harcuk céljának erkölcsi magasabbrendűsége erősíti a hősi halál vállalását.
  A seregszemle megmutatja, hogy a védősereg kiváló harcosokból áll. Kapcsolatuk kölcsönös szereteten és megbecsülésen alapul. Ez az egység és erkölcsi fölény fokozatosan megtöri az órisái létszámú, de aljas érdekből harcoló, belső viszályoktól gyengülő török sereget.
  A szigetiek győzelmét egy sorsdöntő véletlen akadályozza meg. A törökök elfogják a védők postgalambját. Az üzenetből kiderül, hogy alig ötszázan maradtak és több rohamot nem tudnak kiállni.
  Az utolsó támadásban a pokolbeli szörnyetegek és angyali légiók is becsatlakoznak. A lángoló várból kitörő Zrínyi és harcosai oroszlánként küzdenek, de elesnek, viszont a főhősnek sikerül megölni a menekülni készülő szultánt. Ezzel megszabadítva az országot legveszedelmesebb ellenségétől. Őmagával és vitézeivel távolról janicsárok golyói végeznek. A megdicsőölt, keresztény vértanút és a hősöket Gábriel arkangyal vezetésével angyali sereg viszi Isten színe elé.
• A mű mondanivalója
  Noha a török győzött, a hősök megmutatták, ha a magyarság arra az erkölcsi magaslatra jut, ahol a védősereg áll, a hódítók uralma megtörhető.
• Peroratio
  Az eposzt utószó, azaz peroratio zárja. Zrínyi kiemeli művének hallhatatlanságát és megfogalmazza ars poeticáját, hogy erkölcsi értékrendjének csúcsán a vitézség áll, életcélja a hazáért vívott küzdelem.